Mit takar az ERA teszt (BeReady teszt)?

ERA teszt (BeReady teszt): a sikeres IVF kulcsa

A meddőségi kivizsgáláson átesett pácienseknél még optimális feltételek mellett alkalmazott asszisztált reprodukciós eljárásnál is előfordulhat, hogy a beültetett embriók teljesen egészségesnek tűnnek, azok közül mégsem tapad meg egy sem a méhnyálkahártyán. Erre jelenthet megoldást az ERA teszt (Endometrial Receptivity Assay), amelynek segítségével meghatározható, hogy a menstruációs ciklus mely időszakára esik az ún. implantációs ablak, amikor a méhnyálkahártya alkalmassá válik az embrió befogadására. Az eddigi tapasztalatok alapján az ERA teszt (BeReady teszt) alkalmazásával jelentősen lehet növelni a sikeres várandósságok arányát: a korábban sikertelen beültetésen átesett páciensek esetében 20-30%-kal lehet emelni a hatékonyságot.

A teszt célja

Az in vitro fertilizációs (IVF) eljárások – amikor a petefészekből kinyert petesejteket laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg, majd az embriót (vagy embriókat) visszaültetik a méh üregébe – többszöri próbálkozás után sem mindig járnak sikerrel, annak ellenére, hogy látszólag minden körülmény megfelelőnek tűnik. Ezt számos tényező okozhatja, ezek közül az egyik legfontosabb a méhnyálkahártya befogadóképessége (receptivitás). Létezik egy úgynevezett implantációs ablak, amely a menstruációs ciklusnak azt a rövid időszakát jelöli, amikor a méhnyálkahártya alkalmassá válik az embrió befogadására. A legtöbb nőnél ez az időablak egy előre kiszámítható időpontban nyílik meg, ám mintegy 30 százalékuk esetében eltolódhat. Az ilyen esetekre jelenthet megoldást az ERA teszt, amellyel meghatározható, hogy az implantációs ablak a számítotthoz képest korábbra vagy későbbre esik.

A módszer lényege

A teszt során molekuláris genetikai módszerrel, ún. újgenerációs szekvenálással 248 gén kifejeződésének vizsgálatára kerül sor. Ezeknek a géneknek az RNS termelése, működése folyamatosan változik a menstruációs ciklus alatt, eltérő a receptív és nem-receptív időszakokban. Amennyiben a teszt „receptív” eredményt hoz, az implantációs ablak a teszt elvégzésének időpontjára esik, a „nem-receptív” eredmény ellenben azt jelzi, hogy az implantációs ablak eltolódott, ilyenkor a teszt kielemzését végző szakemberek javaslatot tesznek az optimális beültetési időpontra.

A vizsgálat menete

A vizsgálat elvégzéséhez a kezelőorvossal való szoros együttműködés szükséges. A teszthez endometriális biopszia alkalmazásával vett méhnyálkahártya-mintára van szükség. Ennek során a méhüregbe egy vékony katétert vezetnek fel, amely fájdalommal nem jár, a mintavétel során mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. Az eredmény jellemzően 2-3 hét alatt készül el. Az embrió optimális időpontban történő beültetésével növelhető a sikeres terhesség esélye és erre alapozva határozható meg a sikeres IVF stratégia.

Orvosaink

Mit takar az EMMA teszt?

EMMA teszt: a méh mikrobiális környezetének vizsgálata

Az EMMA teszt a méhnyálkahártya esetleges krónikus gyulladása mellett azt is kimutatja, hogy általában véve mennyire egészséges a méhünk, vagyis jelen vannak-e olyan baktériumok is, amelyek kifejezetten előnyösek a várandósság létrejötte szempontjából. Az eredmény megmutatja, hogy optimális-e a méh mikrobiális összetétele az embrió beágyazódásához, ami alapján következtetni lehet rá, hogy az alkalmazott IVF eljárás mekkora valószínűséggel lesz sikeres. Fontos kiemelni, hogy a teszt eredménye tehát egy valószínűségi érték.

A teszt célja

A méhnyálkahártya felszínén nemcsak gyulladást okozó baktériumok, hanem az embrió beágyazódása szempontjából előnyös hatású baktériumok is élnek. Ezek egyike a hüvelyben és a bélrendszerben is megtalálható tejsavbaktériumok nemzetsége (Lactobacillus). A méhüregben azt sikerült kimutatni ezekről a baktériumokról, hogy a méhnyálkahártya krónikus gyulladása esetén a számuk lecsökken, az olyan mintákban, ahol viszont nem volt jelen gyulladás, magasabb számban voltak megtalálhatók. Azt is kimutatták, hogy egészséges nők esetében a méhnyálkahártya alacsonyabb tejsavbaktérium-koncentrációja összefüggést mutat az embrió beágyazódásának magasabb sikertelenségi arányával, valamint a vetélések magasabb arányával. A szakemberek ezek alapján egy olyan tesztet is kifejlesztettek, amely nemcsak a krónikus gyulladásokkal összefüggő kórokozó baktériumokat, hanem a méhnyálkahártya általános egészségi állapotát jelző tejsavbaktériumok mennyiségét is képes kimutatni. Az EMMA teszt (Endometrial Microbiome Metagenomic Analysis, az endometriális mikrobiom metagenomikai elemzése) így egy átfogó képet ad a méhnyálkahártya állapotáról: nem pusztán a krónikus gyulladás jelenléte deríthető ki, hanem az is, hogy mennyire ideális a környezet a sikeres fogantatáshoz vagy az IVF eljárások sikeréhez.

A teszt eredményének értelmezése

A teszt összesen tíz baktériumfaj – köztük a nem kórokozó, a megtermékenyítés létrejöttéhez ideális környezetet teremtő tejsavbaktériumok – jelenlétét vizsgálja a méhnyálkahártyából vett apró szövetminta DNS tartalmának elemzése alapján. Az eredmény megmutatja, hogy optimális-e a méh mikrobiális összetétele az embrió beágyazódásához, ami alapján következtetni lehet rá, hogy az IVF alacsony, közepes vagy magas valószínűséggel lesz sikeres. (Érdemes megjegyezni, hogy ugyanez a természetesen módon létrejövő várandósságok sikerességének valószínűségére is érvényes, tehát ha valaki nem a már fennálló meddősége miatt szeretné igénybe venni tesztet, hanem már a családtervezés során is kíváncsi a saját méhének általános egészségi állapotára.)

Ki kell emelnünk, hogy a teszt nem egy konkrét „igen/nem” eredményt ad az IVF sikerességére vonatkozóan, hanem egy valószínűségi értéket: 

• Amennyiben krónikus gyulladás van jelen a méhnyálkahártyában, akkor az IVF sikerének valószínűsége igen alacsony. A gyulladásért felelős baktériumoktól ezekben az esetekben antibiotikum kúrával célszerű megszabadulni, majd probiotikum kúrával javasolt helyreállítani a méh megfelelő mikrobiális flóráját. 
• Ha nincsenek jelen krónikus gyulladást okozó patogén baktériumok, ellenben az embrió beágyazódása szempontjából optimális környezetet teremtő tejsavbaktériumok száma alacsony, az IVF sikeressége alacsony vagy közepes mértékű lesz. Ilyenkor probiotikum kúrát célszerű alkalmazni a tejsavbaktériumok számának növelése érdekében; 
• Ha a teszt nem mutat ki patogén baktériumokat és a tejsavbaktériumok száma is megfelelő, akkor az IVF-eljárás magas valószínűséggel lesz sikeres.

A teszt elvégzésének módja

A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az úgynevezett endometriális biopszia alkalmazásával lehet kinyerni: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely fájdalommal nem jár, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. Az eljárás mindössze néhány percet vesz igénybe. (Ha valaki már megcsináltatta az ERA tesztet, nem szükséges újabb biopsziát végezni az EMMA-hoz, ehhez a meglévő szövetminta is megfelel).

Az EMMA teszt elvégzésének ideje

A fentiek szerint a teszt javasolható többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába; illetve olyankor, ha a páciens egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és fennáll-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot. 

Mit takar az ALICE teszt?

ALICE teszt: a meddőséget okozó méhnyálkahártya gyulladás kimutatása

Régebben úgy gondolták, hogy a méhüreg belseje egy mikroorganizmusokat nem tartalmazó, steril környezet, mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez korántsem igaz. Az itt élő mikrobák komoly mértékben befolyásolhatják, hogy mekkora eséllyel jön létre a kívánt várandósság, ha ugyanis kórokozó baktériumok vannak jelen, olyan krónikus gyulladás jöhet létre, amely a megtermékenyített petesejt méhnyálkahártyába történő beágyazódását megakadályozza. Az ALICE teszt ezeknek a baktériumoknak a jelenlétét mutatja ki, és pozitív eredmény esetén antibiotikum- és probiotikumkúrával helyreállítható lehet a fogamzóképesség.

A teszt célja

A krónikus endometritisz – a méhnyálkahártya fertőzéses eredetű gyulladása – összefügg a meddőséggel, ám mivel igen gyakran tünetmentes, az érintett nők nem mindig tudnak a gyulladás jelenlétéről. Eddig nem létezett olyan teszt, amely ezt az állapotot kimutatta volna, az ALICE névre keresztelt új teszt (Analysis of Infectious Chronic Endometritis, a fertőzéses eredetű krónikus endometritisz elemzése) azonban képes azonosítani azokat a patogén baktériumokat, amelyek a leggyakoribb okozói a krónikusan fennálló gyulladásos állapotoknak.

Mennyire gyakori állapot a méhnyálkahártya krónikus gyulladása?

A szakirodalmi adatok alapján a terméketlenséggel küzdő nők mintegy harmadánál van jelen. Azon pároknál, akik IVF eljárással próbálják meg elérni a sikeres várandósságot, de az embrió beágyazódása a többszöri próbálkozás ellenére is sikertelen marad, ez az arány 66 százalék körül mozog és ugyanez az arány jellemzi azokat a nőket is, akiknél ismétlődő vetélések lépnek fel.

A méhnyálkahártya krónikus gyulladását szerencsére meg lehet szüntetni. Ha a teszt pozitív eredményt ad, akkor a kívánt várandósság létrejötte érdekében javasoljuk a gyulladást kiváltó és fenntartó baktériumok elpusztítására szolgáló antibiotikumkúra igénybevételét, amelyet a méhnyálkahártya mikrobiális flórájának helyreállítása érdekében probiotikumterápiával egészítünk ki.

A terápiát követően a korábban meddő pároknál megnő a sikeres fogamzás esélye, az IVF eljárások során szintén nagyobb eséllyel fog sikeresen beágyazódni a korábban megtapadásra képtelen embrió és annak is megnő az esélye, hogy egy újabb fogamzás során nem következik be spontán vetélés.

A teszt elvégzésének módja

A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az úgynevezett endometriális biopszia alkalmazásával lehet kinyerni: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely fájdalommal nem jár, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. Az eljárás mindössze néhány percet vesz igénybe. (Ha valaki már elvégeztette az ERA tesztet, nem szükséges újabb biopsziát végztetni az ALICE-hoz, mert a meglévő szövetmintából is elvégeztethető a teszt).

A méhnyálkahártya sejtjeiből a laboratóriumban kivonják a DNS-t, és meghatározzák, mely baktériumfajok örökítőanyaga van jelen a mintában. Az ALICE teszt összesen nyolcféle baktériumfajt azonosít, amelyek mindegyike összefüggésbe hozható a méhnyálkahártya krónikusan jelenlévő gyulladásával. A lelet alapján kezelőorvosa már el tudja dönteni, hogy milyen Önnek milyen antibiotikumokra lesz szüksége. A teszt akár néhány hónappal később is megismételhető, így egyértelművé válik, hogy sikerrel járt-e a terápia és a méhnyálkahártya sejtjei alkalmassá váltak-e már a beágyazódni készülő embrió befogadására.

Az ALICE teszt elvégzésének ideje

A teszt javasolható meddőség esetén (amikor már ismert, hogy a meddőség női eredetű, és a meddőség leggyakoribb okai már kizárásra kerültek), többszöri sikertelen IVF kezelés (amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába), illetve ismétlődő spontán vetélések esetén, de akkor is hasznos lehet, ha valaki egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és fennáll-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot.